Szinte hetente belefutok az alcímben említett kérdéskörbe a hazai volvós közösségi csoportokban. A Volvo 2010 táján gondolt egy nagyot, és megváltoztatta az egyes típusok motorváltozatainak jelölését, jó nagy galibát okozva ezzel a rajongók fejében. Pedig a képlet nagyon egyszerű. Vagy mégsem? Ehhez próbáltam összeszedni minden tudásomat.

Ahhoz, hogy megértsük a modell- és motorjelöléseket - vagy legalábbis logikát próbáljunk találni bennük - vissza kell mennünk egy jó fél évszázadot a Volvo-történelemben. A hatvanas években a különböző modelleknek volt jobb esteben egy hivatalos típusjelölése (PV544, P121 stb., ahol a P és a PV a svéd personenvagen azaz személyautó szóbol ered) és egy kevésbé hivatalosabb, hétköznapibb elnevezése is (pl. Amazon, Duett stb). A motorováltozatokat ekkor egyszerűen a motorkóddal különböztették meg egymástól (B16, B18, B20).

Aztán a hetvenes évek közepén megjelentek a sokáig használt három számjegyű modellnevek (144, 240, 740, 760, 850 stb.), ahol általában az első számjegy a modellcsaládot (100-as, 200-as, 700-as), a második a motorok hengereinek számát (144, 240 és 740: négyhengeres; 164, 260 és 760: hathengeres) jelentette. De akkor mi az a 780? Ezek szerint volt benne nyolchengeres motor? Nem, nem volt. Csavar nr.1.: a 4,6,8 számok akkor már luxus mértékét is jelölték egyben. Akartok még egy csavart? Akkor fejtsétek meg a 440-460-480 modellek számozásának logikáját. Garantáltan nem megy majd…

Elérkeztünk a kilencvenes évek legelejére, amikor megjelent az első nagy méretű, elsőkerék-meghajtású, keresztben beépített motoros szedán, a Volvo 850. Itt egy kicsit megint visszatértek ahhoz, hogy a motor hengereit a középső számmal jelöljék. 1994 volt a fordulópont, amikor megjelent az első “egy betű, egy szám” motorjelölés is: a turbós öthengeres motort itt már T-5-nek, majd az S70/V70 megjelenésével T5-nek nevezték. Mindig egy picit csavartak rajta.

Az új évezred nagy fordulópont volt a Volvo életében, hiszen nemcsak a Ford lett az új gazdi, hanem egységessé vált a modellnév-struktúra is. A kupé modellek “C”, a szedánaok “S”, a kombik “V” előtagot kaptak, az “XC” pedig a Cross County változatokat jelölték. A modellcsaládok felvették a 40-es, 60-as, 70-es, 80-as és 90-es utótagokat. A hajtásláncok terén is új hajnalra ébredtünk: 2001-ben megjelent az első saját fejlesztésű dízelmotor, a 2401 köbcentis, öthengeres D5. Ezt követően össze-vissza jelölték a benzines motorokat: a teljesség igénye nélkül volt 2.4, 2.4T, 2.5T, 1.6D, 2.0D, 2.0T, T4, T5, T6 is, utóbbi háromnál a szám még mindig a hengerek számát jelölte. Volt persze a legendás V8 is, de az eléggé egyértelmű.

Mire pont megszokhattuk volna, elérkeztünk 2009-hez, amikor a Volvo tulajdonjoga a Fordtól a Geely-hez vándorolt. Új tulaj, új stratégia. A motorok frontján is, természetesen. 2010-ben jelent meg az S60/V60 modellekben a D3 megjelölés, ami igazán felborította az addig megszokott papírformát. A D3-as motor valójában a 2.4-es öthengeres D5 “kistestvére” lett, méghozzá úgy, hogy nem a hengerek számát, hanem az erőforrás hengerűrtartalmát csökkentették két literre.

Ekkor akadhatott be valakinenk valami Göteborgban (NEM KÍNÁBAN!!!), valahogy így: “Legyenek a számok a teljesítmény szintjei!” Talán eképp hangozhatott el egy Glöggel alaposan átitatott esti mulatság során a mindent megváltó ötlet. “Legyen akkor!” - nyerhetett visszaigazolást eme nemes idea a szintén mulatozó board-tagok kórusszerű válasza alapján. Erre természetesen megint koccintottak.

Így jutottunk el szépen lassan a közelmúlthoz. Ha most végignézzük a legújabb Volvo modellek motorelnevezési szokásait, elmondhatjuk, hogy talán pont került a több mint öt évtizedet átölelő, izgalmas családregény végére. A dízelmotorok hengerszámtól függetlenül a D2, D3, D4, D5, D6, a turbós benzinesek (szívó nincs már) pedig a T2, T3, T4, T5, T6, T8 teljesítmény-szinteken érhetők el. Tutira létezik Torslandában egy nagy táblázat, hogy melyik szinthez milyen lóerőtartomány tartozik, de ezt egyelőre nem láttam. UPDATE: nem is kellett betörnöm a gyár irodáiba, megtaláltam egy 2010-es szabványtáblázatot, annyi kiegészítéssel, hogy az egyes szintekhez tartozó felső lóerő értékek kissé módosultak már:

És hogy mit rejt a jövő? Azt, hogy marad ez a szisztéma, csak jönnek az újabb betű-szám kombinációk: P5, P6, P8, P9 és P10. A mi tippünk az, hogy ezek már a tisztán elektromos hajtást (Pure) jelölik majd.

Kövesd a Volvoblogot a Facebook oldalán is, hogy még több, a márkával és a svéd életérzéssel kapcsolatos információról értesülj első kézből! Katt ide: fb.com/volvobloghu

A Volvoblog már az Instagramon is aktív! Keress minket az alábbi felhasználónéven: volvoblog.hungary