6 + 1 tévhit a Volvóról

Előszó

Bár e cikk néhol erős, nyers nyelvezetet használ, nem célom megbántani vele senkit. Sokkal inkább szerettem volna tisztába tenni néhány olyan szélnek eresztett volvós kijelentést, amelynek a valóságtartama - hogy is mondjam - a zérussal konvergál. Én sem vagy orákulum, de több mint három évtizedes márkabolondság távlatában tartom magamat annyira Volvo-elfogultnak, hogy könnyen utat mutassak ebben a témakörben. Is :)

6931e9198cc0eabfb9ef9de412006ce4e68c04104ddcd64217ce83f87c7373bf.jpg

Szóval, íme a 6 leggyakoribb - fogalmazzunk így - naív sületlenség, amit a Volvóról egyesek tévesen gondolnak:

"Ha a T5/D5 öthengeres motor, akkor a T4/D4 négyhengeres és a T3/D3 háromhengeres?"

A hármas modell-számrendszer (740, 850, 960 stb. - ahol a motor hengereit általában a középső szám jelentette) 1997-es megszűnése óta a Volvo két karakteres kóddal jelöli a motorváltozatokat. Addig, azaz egészen az S-V-C-XC stb. változatok megjelenéséig a modell- és motorváltozatok fura katyvasza volt a típusjelzés. Utána vált a két dolog külön, és jöttek a külön motormegjelölések.

regtor2011c70polestar_zps51354ea3.jpg

Aztán körülbelül a 2010-es modellévig a sima 2.4, 2.9 stb. számozások mellett, az első karakter (betű) az üzemanyagot (T= turbós benzines, D= turbódízel), a második (szám) pedig általában valóban a hengerek számát jelölte, de addig csak 4-5-6 hengeres motorok léteztek (meg a jó kis V8). Több mint 6 éve viszont a számok már csak a teljesítményszintet jelölik, azaz a 2-es a belépőszint, az 5-6-8 pedig modelltől függően a legerősebb változatokat jelöli. Így lehet, hogy a D2 és a T8 is egyaránt négyhengeres motort leplez. Tudom, hogy a fentiek alapján nem egyszerű a megkülönböztetés, de egy pici utánajárással könnyen tisztázhatók ezek.

"A Volvo az egy szürke, unalmas márka, mindent a német prémiumokról másolnak"

Bevallom, ezen órákig tud vitatkozni egy megrögzött volvós más autóbuzival, de tény, hogy a svéd márka designja az elmúlt bő másfél évtizedben jelentősen megváltozott. A jellegzetes kocka formát felváltotta a gömbölyű vonalvezetés (a kocka előtt is gömbölyű volt, csak jelzem), a szögletes formák helyett pedig a sportos-elegáns világ dominál. A másolásról pedig csak annyit, hogy pl. az új XC90 formaterve, amit előszeretettel hasonlítanak főleg oldalról az új X5-ös BMW-hez, évekkel ezelőtt, azaz évekkel az új X5 bemutatása előtt megvolt már. Emlékeztek még, hogy az ezredfordulón mennyien fikázták a jellegzetes vállvonal megjelenését az S80/S60 modelleknél?

2000-volvo-s80-shoulder-detail.jpg

"Egy Volvót drága szervizelni, és az alkatrészek is nagyon drágák hozzá"

Ez nálam a tudatlan fitymálás non-plus ultrája. Megfigyeltétek, hogy akinek nem volt még Volvója, de a szomszéd unokaöccsének már volt valami “megbízhatatlan svéd szarja” az vágja rá egyből a fenti alcím teljes sorát a Volvo említésekor? 

Elárulok néhány dolgot. A többi márkákkal együtt a Volvo “örökélete” is csak egy dologról szól: a rendszeres karbantartásról, aminek mindig költsége van. Ezt nagyon sokan elfelejtik. Csak megveszik a “vasat”, és hajtják, amíg meg nem áll. Aztán szídják a svéd király összes felmenőjét, ha mondjuk ötezer forintnál többet kell kiadni nem várt szervizre. Egy dolgot sose felejtsünk! Egy Volvo újkorában nagyon drága volt, azaz az alkatrészek árát sem kaphatod meg Suzuki árban, hiába van lassan már a fél országnak 50%-os kedvezménye az Unixnál vagy a Bárdinál. A másik dolog pedig, hogy aki kicsit is jártas Volvós körökben, az kapásból tud 2-3 alternatívát az alkatrészek beszerzésére. Fontos a megfelelő szakember is, hiszen aki életében nem látott még Volvót, vagy havonta egy esik be hozzá, az nem tudja azokat az apró fogásokat, amik adott esetben több tízezer forintos extraköltésgektől, vagy sok napos szopástól menthetik meg a büszke autóst.

"A Volvo egy gagyi kínai márka, már rég nem az, ami 20-30 éve volt"

Tényleg nem az. Sokkal több. Aki nem érti meg, annak röviden levezetem, hogy olyan tervekhez, amit a Volvo tűzött ki céljául pár éve (jelesül: évi 800.000 db gyártása és eladása, 2020-ra senki ne haljon meg új Volvo gépjárműben ülve stb.) mindössze három dolog kell: pénz, pénz és még több pénz. Namármost, ha egy világméretű gazdasági világválság után (2009-et írunk ugye) a Ford mint tulajdonos nem akar és nem is tud több pénzt adni a Volvónak, akkor nincs más megoldás, mint megválni a prémium márkáktól (igen, pl. a Jaguar mellett a Volvo is az). Két forgatókönyv létezett: 1. egy kisebb befektetői kör megveszi, majd csődbe megy (lásd a SAAB esetét), 2. bejelentkezik egy hatalmas, tőkeerős tulajdonos-jelölt, akivel tovább és még messzebbre szárnyalhat. No, ez volt a Geely, és a korai félelmek ellenére eddig minden olyan dolgot be- és megtartottak, amit megígértek. Többek között, a nem kínai piacos modellek gyártása (kínai piacos az S60L és az S80L, valamint az első generációs XC90), valamint a teljes globális modelpaletta fejlesztése (ideértve a motorokat is) Európában maradt, a legendás biztonsági fejlesztőközpont szintén az öreg kontinensen működik ezután. 

"Az újabb modellek benzines motorjai valójában mind Ford motorok"

Szeretném finoman jelezni, hogy a Ford 1999-től egészen 2009-ig volt a Volvo tulajdonosa. Ezért a legújabb modellek már nyomokban sem tartalmaznak Fordot (egyetlen kivétel a jelenleg is futó V40, aminek a padlólemeze a Focus-sal közös). A Fordtól érkező motorok általában az 1.6, 1.8, 2.0 négyhengeres, valamint az 1.6 és 2.0 négyhengeres dízel erőforrások voltak. Ennyi, és nem több. Aki mást mond, azt farkasokkal kell megkergetni.

Kedvenc általános tévhitem még a Ford Focus ST 2.5 literes, sorötös motorja, amit nagyon sokan saját motornak tartanak, holott Volvo fejlesztésű, és az S60R/V70R modellek butított verziója. Állítólag azért “csak” 230 lóerő, mert a Focus elsőkerékhajtása ennyit bír ki. De ezt nem én állítom. A Forddal való kényszerkapcsolat szóval már 7 éve megszűnt, ideje leállni az ész nélküli fordozással.

"A Volvónak nincsen saját dízelmotorja, az összes gázolajos erőforrás Audi- vagy Ford származék"

A legokosabb okoskodók most verik a mellüket. Pedig leesne az álluk, ha megtudnák, hogy a Volvo 2001-re fejlesztette ki a teljes mértékig saját, D5-ös típusjelzésű közvetlen befecskendezéses gázolajos erőforrását. A kezdetben 2.4-es lökettérfogat mellé 2010-ben megjelent a 2.0 literes szintén öthengeres D3-as verzió.

89257_new_volvo_d5_twin_turbo_diesel_engine_text.jpg

A teljesítményspektruma 126-tól egészen 215 lóerőig tart, a maximális forgatónyomaték pedig 280-440 Nm közötti skálán mozog. A teljesség igényéért: Audi dízelmotor a 850, S70, V70 (I-II. gen.) valamint az S80 modellekben létezett 1996-tól egészen 2001-ig. Öngyulladós Ford motorok (de inkább PSA) a C30, C70, S40, V50 modellekben voltak 2004-től 2010-ig). A legfrisebb modellek már kizárólag saját motorokkal kaphatók, más kérdés, hogy a kétliteres-négyhengeres kombináció mennyire illik a Volvo szellemiségéhez. Az okosok szerint ez a jövő, na.

+1: a Volvo az egyik legbiztonságosabb autó a világon!

“Ez így, ebben a formában nem igaz” (Markos-Nádas)

Nem az egyik legbiztonságosabb, hanem “A” legbiztonságosabb! :)

Utószó

Fontos megjegyeznem, hogy időnként érdemes újra elolvasni ezt a cikket, hiszen ha újabb hülyeséget hallok, azonnal frissítem a listát! Természetesen csak és kizárólag azért, hogy mindenki képbe kerüljön :)