A hír igaz, Sam elindult új hazája felé! Íme az első kép, közvetlenül a dániai partraszállást követően:

"Bye-bye Swden, Hello Denmark!" Az ott kosz, nem rozsda - nyugtatott meg Peter...

Peter hajnali fél négykor elindult a mi "kis" autónkkal Magyarországra!!! Az álom végre valóra válik, az autó végre elér onnan ide... A határtalan öröm mellett természetesen, kicsit aggódom is. A sztori eddig teljesen álomszerű volt. Szép S60, a képeken jó állapotban, nagyon olcsón. Hol a hiba? Megvallom, eddig nem is foglalkoztam azzal, hogy mi van akkor, ha ideér 2000 kilométerrel a háta mögött, és valami gebasz van. Rángat az automataváltó, lóg az eleje, rohad az alja. Vagy mittudomén. Ettől kicsit izgultam azért.

Ahogyan már korábban írtam, azért tűnt jó ötletnek, hogy Peter hozza és ne én menjek érte, mert Peter autószerelő. Így nem kell tartanom attól, hogy mi van akkor, ha pl. megáll alattam mondjuk Berlin előtt. Tudom, túl sokat aggódom, de azért mégis bennem lapul a kisördög. Peter alaposságát jelzi, hogy közvetlenül az indulás előtt kicserélte a két törött ködlámpát, a kissé megpörsent bal hátsó ajtó elefántablakának mittudoménmilyét, kapott ugye ajipolírt, satöbbi. Azt mondta, egy tökéletes autót szeretne odaadni nekem. Mindegy, meglátjuk. Ha valami nagy baj lenne, az falhoz vágna, mint házmestert a behívóparancs.

De nem gondolok erre. Pozitív vagyok, mert eddig minden olyan pozitív a sztoriban :) Amíg a ház elé nem ér az autó, addig próbálom valamivel elterelni aggodalmaimat. Hamarosan megint jövök. Addig néhány kép még a hazaút elejéről.